Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb százhúsz lehet. A képzési idő legfeljebb öt félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg.
Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban legalább egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. A mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésben hatvan kreditet lehet szerezni, a képzési idő két félév.
Az osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév.
A hallgató az egyetemen folyó képzésben, és egy másik – az egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben – képzésben egyidejűleg vesz részt.
Ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet.
Valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés.
Az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés.
Olyan specializáció, amely a kétciklusú tanárképzéshez kapcsolódik. A minor valamely alapszak differenciált szakmai ismeretkörébe tartozó, egy másik alapképzésből kialakított, 50 kredites tantervi egység.
A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokozatot követően további – szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.
Alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése.
Az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés.
Azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható.
Képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel.
Az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő.
A képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra.
Egy szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően összeállított képzési terve, amelynek elemei: képzési szakonkénti bontásban a tantárgyak, tantervi egységek alapján meghatározott óra- és vizsgaterv a követelmények teljesítésének ellenőrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja.
A hallgató részére felkínált olyan ajánlott tanterv, mellyel a végzettséget az előírt tanulmányi idő alatt lehet megszerezni. A felsőoktatási intézmény ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A felsőoktatási intézménynek biztosítania kell, hogy minden hallgató számot adhasson tudásáról, és a sikeres vagy sikertelen számonkérést megismételhesse úgy, hogy a megismételt számonkérés elfogulatlan lebonyolítása és értékelése biztosított legyen.
Öt hónapból álló oktatásszervezési időszak.
Az a félév, amelyre a hallgató érvényesen bejelentkezett a jelen szabályzat rendelkezései szerint.
Olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony szünetel.
Tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.
A kurzusfelvétel első hete (hétfő reggeltől szombat éjfélig), amikor a jelentkezés idejétől függetlenül az adott kurzusra kapott rangsorpontszám alapján dől el, kik jutnak be az adott kurzusra.
A kurzusfelvétel második hetétől kezdődő időszak, amikor kizárólag a jelentkezés sorrendje dönt a bekerülésről.
A félév kezdőnapjától a vizsgaidőszak kezdőnapjáig tartó időszak, amelynek részét képezik az egyetemi és kari naptárban nevesített oktatási szünetek is. A szorgalmi időszakban lehetőség van a számonkérés bizonyos formáira.
A szorgalmi időszakot követő 6 hetes időszak, amikor már nincsenek órák, hanem a vizsgákon a sor.
A vizsgaidőszakot követő hét, amikor már csak a vizsgaidőszakban korábbi vizsgái javíthatók.
A tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc
A tanóráról készülő jelenléti ív.
Olyan, tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. A kreditértékű előadás számonkérése a kollokvium, szigorlat, beszámoló vagy félévközi jegy.
Olyan, jellemzően kis csoportokban megvalósuló tanóra, melyen a hallgató önálló munkavégzése is követelmény. A hallgatói teljesítmény értékelésére a gyakorlati jegy vagy aláírás szolgál. A gyakorlat lehet például számolási gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat, külső gyakorlóhelyen folytatott iskolai vagy szakmai gyakorlat.
Olyan, tanrendben szereplő foglalkozás, amely a tananyag interaktív feldolgozására épül. Értékelése a szorgalmi időszakban történik. Sikertelen jegye mind a szorgalmi időszakban, mind a vizsgaidőszakban javítható. Számonkérése kredit nélkül kétfokozatú (aláírás), kredittel értékelt esetben három- (minősítés) vagy ötfokozatú (gyakorlati jegy) értékelés lehet.
A felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetősége.
Sikertelen kurzus ismétlése óralátogatási kötelezettség nélkül.
Egy tantárgyhoz kapcsolódóan az ismeretek azon köre, mely az oktatás, a kredit megszerzésének alapját, valamint a számonkérés tárgyát képezi, továbbá a kreditbeszámítás viszonyítási alapja is.
Egy félév alatt teljesíthető, kredittel elismert tantervi egység vagy tantárgy.
A tantárgy teljesítéséhez kapcsolódó közzétett előírások köre, mely tartalmazza többek között:– a foglalkozásokon (előadás, szeminárium, gyakorlat) való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét,– az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén,– a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik) számát, témakörét és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségét,– a vizsgára bocsáthatóság követelményeit,– az osztályzat kialakításának módját,– felhasználható segédletek, irodalom listáját (ajánlott irodalom).
Azon tantárgyak vagy egyéb kötelezettségek köre, melyek teljesítése feltétele egy másik tárgy felvételének vagy tanulmányi kötelezettség teljesítésének.
A tanulmányok valamely szakaszának megkezdéséhez, valamely tárgy felvételéhez, a záróvizsgára bocsátáshoz, illetve az oklevél megszerzéséhez kapcsolt, a minőséget szolgáló vagy a tanulmányok túlzott elhúzódását megakadályozó feltétel.
Kritérium-feltételt képező olyan tantárgy vagy egyéb tanulmányi követelmény, melyhez kredit nincs rendelve.
Általában az óra helyén és időpontjában megírandó dolgozat.
Előadáshoz tartozó, egy félév tananyagát egyszeri, vagy folyamatos módon a szorgalmi időszakban vagy a vizsgaidőszakban számon kérő vizsga. Lehet szóbeli és írásbeli vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A beszámoló értékelése ötfokozatú vagy háromfokozatú érdemjeggyel történhet, amelyet a vizsgákra vonatkozó szabályok szerint lehet javítani.
A hallgató félévközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető.
A tantárgyi követelmények teljesítése nélkül, az oktató által közölt módon szerezhető érdemjegy. Megajánlott jegy szerezhető például gyakorlati teljesítés alapján, aktív órai részvétellel, beadandó feladat elkészítésével vagy bármilyen más, az oktató által meghatározott módon.
Az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája.
Olyan - általában a vizsgához kötődő - feladat, amely megfelelő szintű teljesítése a vizsga teljesítésének vagy értékelésének feltétele.
Szakmai ismeretek átfogó, szintetizáló ismeretét számon kérő vizsga. A szigorlat legalább kéttagú bizottság előtt teendő le, és mindig van szóbeli része. Lehet gyakorlati része is. A szigorlat értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik.
A tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.
Szakmai ismeretek több félévet átfogó, szintetizáló ismeretét számon kérő vizsga. Lehet szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. Az alapvizsga értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik.
A hallgató egyéni tanulmányi munkára fordított idejének alapegysége.
A kredit alapja, az átlagos körülmények között, az átlagos teljesítménnyel tanuló hallgató részéről a tanulmányi követelmények teljesítésére fordítandó elismert időtartam, amely tanórákból és egyéni tanulmányi munkaórákból tevődik össze, és a kreditszámítás alapjául szolgál.
A hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent, a kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.
A tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített azon folyamat, amely során egy előzetesen teljesített tantárgy, illetve elsajátított ismeretanyag, képesség a tantervi tanulmányi kötelezettségek során figyelembevételre, és egy vagy több tantárgy alóli teljes vagy részbeni felmentés útján, feltétellel vagy feltétel nélkül, kreditjóváírással elismerésre kerül. Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kreditelismerés – tantárgy (modul) előírt kimeneti követelményei alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. A tudás összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága végzi. A kreditátviteli bizottság az előzetesen megszerzett tudást, munkatapasztalatot – e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározottak szerint – tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti.
Kreditek gyűjtése, melynek során a korábban szerzett kreditekhez hozzáadódnak a később szerzett kreditek, amíg a hallgató az oklevél feltételeként előírt kreditmennyiséget meg nem szerzi.
A szakon előírt összes kredit csökkentve a kreditjóváírással elismert kreditekkel, az így kapott különbség osztva a mintatanterv szerinti, félévekben meghatározott képzési idővel és megszorozva 2-vel.
A hagyományos átlagszámítással kapott átlag, a tárgyakra kapott érdemjegyek összege elosztva a tárgyak számával.
Minden tárgyból az elért érdemjegy felszorozva a tantárgy kreditértékével, majd ezek összege elosztva a kreditek számával. A nem teljesített (elégtelen érdemjegyű) tárgyakat 0 kredittel kell felszorozni, tehát nem számítanak bele a súlyozott átlagba.
Ugyanaz, mint a súlyozott átlag, de itt a teljesített kreditek számától függetlenül 30-cal kell osztani.
A kreditindex szorozva a teljesített és a felvett kreditek hányadosával.
Sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát.
Aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességű.